A Dakarból induló gép mindössze fél órát késett, az eddigiekhez képest ez már egész jó. 40 perc volt az út. Egy légcsavaros, régi és kicsi géppel mentünk. Én voltam az egyetlen fehér a fedélzeten. Itt már csak italt szolgáltak fel, ásványvizet kértem, a gyümölcsléjükben nem nagyon bíztam. Nagyon jól nézett ki fentről a környék. Minden zöld, vörös és kék. Mikor leszállt a repülő, fél órát kellett várni a csomagokra. Ekkor jött a villámcsapás, persze derült égből: a csomagom sehol. Azt mondták, hogy nem fért be a gépbe, így jártam. Harmincan jöttünk a gépen, talán csak öten kapták meg a poggyászukat. Fura megoldás... rengeteg pénzt fizettem a jegyért, a szolgáltatást meg elfelejtették rendesen szolgáltatni. Ez nem a fejlődés útja. Ha jön egy csoportnyi turista, a csomagjuk pedig sehol, valószínűleg egyből fordulnak is vissza. Többet nem utazom Air Sénégal-lal, az biztos.
A poggyászomat végül a negyedik napon kaptam meg. A végén már nagyon kényelmetlen volt, négy napja ugyanabban a ruhában, fogkefe és minden egyéb nélkül.
A repülőtérről 40 percet utaztunk autóval. Mint a filmekben. Az út mellett láttam egy kiégett autót. Vörös a föld, beton csak ritkán van. Az úton félméteres kátyúk. Rengeteg autó van, rengeteg a Mercedes. Minden autó össze-vissza van horpadva, 30-40 évesek is bőven akadnak. A fényszórója a legtöbbnek ki van törve. Műszaki vizsga nincs, Kresz is csak minimális szinten. A reflektor és a duda az összes szabályozó eszköz.
Délután elmentünk egy kínai étterembe ebédelni. Hallevest és húsos-halas rizset ettem. Jól főznek, bár a helyi ételek majdnem mind ugyanolyanok.
Kaja után elnéztünk a Teranga nevű helyre. Ez szórakozóhely, szálloda, szabadidős központ egyben. Azaz lesz, ha elkészül. Egy ismert helyi énekes vezeti. Rengeteg jó ötlete és terve van, Magyarországról (is) szeretné hozni a berendezést.
Mindenki a maga módján próbál megélni. Mindenki árul valamit. Rengeteg kis bolt van, bódékban dolgoznak. Kólát és Coca Cola termékeket mindenhol lehet kapni.
A poggyászomat végül a negyedik napon kaptam meg. A végén már nagyon kényelmetlen volt, négy napja ugyanabban a ruhában, fogkefe és minden egyéb nélkül.
A repülőtérről 40 percet utaztunk autóval. Mint a filmekben. Az út mellett láttam egy kiégett autót. Vörös a föld, beton csak ritkán van. Az úton félméteres kátyúk. Rengeteg autó van, rengeteg a Mercedes. Minden autó össze-vissza van horpadva, 30-40 évesek is bőven akadnak. A fényszórója a legtöbbnek ki van törve. Műszaki vizsga nincs, Kresz is csak minimális szinten. A reflektor és a duda az összes szabályozó eszköz.
Délután elmentünk egy kínai étterembe ebédelni. Hallevest és húsos-halas rizset ettem. Jól főznek, bár a helyi ételek majdnem mind ugyanolyanok.
Kaja után elnéztünk a Teranga nevű helyre. Ez szórakozóhely, szálloda, szabadidős központ egyben. Azaz lesz, ha elkészül. Egy ismert helyi énekes vezeti. Rengeteg jó ötlete és terve van, Magyarországról (is) szeretné hozni a berendezést.
Mindenki a maga módján próbál megélni. Mindenki árul valamit. Rengeteg kis bolt van, bódékban dolgoznak. Kólát és Coca Cola termékeket mindenhol lehet kapni.
1 megjegyzés:
a turista rövid u-val van... vagy ezt a corvinuson nem oktatják???
Megjegyzés küldése