Gambia térképe

Gambia térképe.
Utam során az ország nyugati részén jártam (bekereteztem kékkel). Gunjurtól északra, keletre, egészen Kerewanig.

Emberek, segítőkészség, Momodou

Azt mondják, a gambiaiak híresek a segítőkészségükről. Teljesen más a mentalitásuk, mint nekünk, európaiaknak. Brikama faluban mondták, hogy ami az én problémám, az az egész falu problémája. Mindenki ismer mindenkit.

Bárhova mentem, valaki mindig mellém szegődött. Ha megszólítottam, beszélgetni kezdtünk, de ha csendben mentem, akár egy órán át képes volt mellettem jönni szótlanul. Egyedül sehova sem lehet menni. A népesebb utcákban volt, hogy tizen jöttek utánam, legtöbbjük kisgyerek.
A kicsik rendkívül kiváncsiak. Ha elővettem valamit, azonnal kérdezték, hogy mi ez, hogy működik, mennyibe került. Ha tetszett nekik, a következő mondatuk az volt, hogy adjam nekik. Mikor fényképeztem az utcán, sokszor odajöttek, hogy róluk is készítsek fotót. Utána megmutattam nekik a képet, nagyon örültek. Felnőtteket már nehezebb fényképezni, többen mondták, hogy fizessek érte. Inkább nem fizettem.

Az MP3 lejátszó volt a kedvencük. Brikamában körém ültek heten-nyolcan, felhangosítottam, amennyire lehetett és a fülhallgató cincogását hallgatva olvadoztak a gyönyörtől. A zseb- és táskarádió státusszimbólum. Akinek van, az hangosan bőgetve egész nap büszkén sétál az utcán. Az elején nem értették, hogy miként is működhet ez. Nem kazetta, nem lemez, de még nem is rádió. Elmagyaráztam nekik, érdeklődve figyelték. Minden zeneszámnál megkérdezték, kinek dala, melyik országból való. Egyedül egy fiú, Alassan volt nagyjából tisztában az európai országok nevével és elhelyezkedésével. Mondta, hogy egy könyvében olvasott európáról, de sokkal többet sajnos ő sem tud. Sokan azt hitték, hogy errefelé mindenki angolul beszél, eleinte nem is értették, mi az a magyar nyelv.
Egyik reggel másfél órán át zenéltem nekik a gépeimmel, sosem láttak még ilyet. Mondtam nekik, hogy mennyibe kerül nálunk, az európai fizetésekhez képest mára már igazán elérhető összegnek számít. Az egyik fiúval kiszámoltuk, hogy ezt a 100 euró körüli összeget a családja egy év alatt sem keresi meg.

Ő itt Momodou Sowe, a Gambia International repülőtér kertésze. Mivel Dakarban 3 napig visszatartották a csomagomat, ezért négyszer is jártam a reptéren. Minden alkalommal eltöltöttem itt 3-4 órát, Afrikában más a tempó, mint itthon. A hosszú várakozás alatt persze mindenkivel megismerkedtem, szó sem lehetett arról, hogy egyedül várom meg a repülőt, hátha végre hozza a csomagomat. Így történt, hogy egy délutánon át beszélgettem Momodou-val. Elmondta, hogy 15 éve dolgozik itt, előtte egy hotelben kertészkedett. Ez a szakmája, sok éven át tanulta az iskolában. Ketten voltak kertészek, remek munkát végeztek. Megmutatta az összes növényt, a reptér környékén közel egy egész hektárnyi zöld terület van, ami mind az ő kezük munkáját dícséri. Pálmák, pozsgások, különleges virágok.
Hosszan beszéltem neki a méltányos kereskedelemről, még nem hallott róla, érdeklődve figyelt. Azt mondta, hogy ez a fejlődés útja, büszke rá, hogy európában ezzel is törődünk. Azt üzeni, hogy vár mindenkit, aki a méltányos kereskedelemmel foglalkozik és szívesen megmutatja az egész kertjét.
Megígértem neki, hogy írok róla az interneten, erről a szorgos emberről másnak is hallania kell.
So, Momodou, there are some phrases about you and your flowers.
Momodou Sowe, Gardener, G.C.A.A.
Banjul International Airport, The Gambia

Újra itthon

Úgy alakultak a körülmények, hogy néhány napja jobbnak láttam hazajönni. Most már összeszedtem magam, kihevertem a mindenféle nyavalyákat. A hazaút különleges és kalandos élmény volt, de erről majd akkor írok részletesebben, ha eljutottam addig a történetemben.
Rengeteget tanultam és tapasztaltam. Több száz fotót készítettem és rengeteg mesélnivalót hoztam.
Jöjjenek hát az élmények.

Vasárnap - Dakartól Banjulig

A Dakarból induló gép mindössze fél órát késett, az eddigiekhez képest ez már egész jó. 40 perc volt az út. Egy légcsavaros, régi és kicsi géppel mentünk. Én voltam az egyetlen fehér a fedélzeten. Itt már csak italt szolgáltak fel, ásványvizet kértem, a gyümölcsléjükben nem nagyon bíztam. Nagyon jól nézett ki fentről a környék. Minden zöld, vörös és kék. Mikor leszállt a repülő, fél órát kellett várni a csomagokra. Ekkor jött a villámcsapás, persze derült égből: a csomagom sehol. Azt mondták, hogy nem fért be a gépbe, így jártam. Harmincan jöttünk a gépen, talán csak öten kapták meg a poggyászukat. Fura megoldás... rengeteg pénzt fizettem a jegyért, a szolgáltatást meg elfelejtették rendesen szolgáltatni. Ez nem a fejlődés útja. Ha jön egy csoportnyi turista, a csomagjuk pedig sehol, valószínűleg egyből fordulnak is vissza. Többet nem utazom Air Sénégal-lal, az biztos.
A poggyászomat végül a negyedik napon kaptam meg. A végén már nagyon kényelmetlen volt, négy napja ugyanabban a ruhában, fogkefe és minden egyéb nélkül.

A repülőtérről 40 percet utaztunk autóval. Mint a filmekben. Az út mellett láttam egy kiégett autót. Vörös a föld, beton csak ritkán van. Az úton félméteres kátyúk. Rengeteg autó van, rengeteg a Mercedes. Minden autó össze-vissza van horpadva, 30-40 évesek is bőven akadnak. A fényszórója a legtöbbnek ki van törve. Műszaki vizsga nincs, Kresz is csak minimális szinten. A reflektor és a duda az összes szabályozó eszköz.

Délután elmentünk egy kínai étterembe ebédelni. Hallevest és húsos-halas rizset ettem. Jól főznek, bár a helyi ételek majdnem mind ugyanolyanok.

Kaja után elnéztünk a Teranga nevű helyre. Ez szórakozóhely, szálloda, szabadidős központ egyben. Azaz lesz, ha elkészül. Egy ismert helyi énekes vezeti. Rengeteg jó ötlete és terve van, Magyarországról (is) szeretné hozni a berendezést.
Mindenki a maga módján próbál megélni. Mindenki árul valamit. Rengeteg kis bolt van, bódékban dolgoznak. Kólát és Coca Cola termékeket mindenhol lehet kapni.

Végre megjöttem - első nap

Végre sikerült internethez jutnom. Szerettem volna napi szinten frissíteni a blogot, de úgy néz ki, hogy nem sikerül nethez jutnom. Ettől függetlenül mindig írok, ha alkalmam nyílik rá. Hosszú volt az elmúlt néhány nap, álljon itt néhány sor azokról:

Szombat, indulunk. 13:00-kor kellett bejelentkezni a reptéren, 11:00-kor indultunk otthonról, hogy kényelmesen odaérjünk.
A check in után kimentünk a teraszra repülőket nézegetni. Tele volt az egész reptér, hosszú sorban vártak a felszállásra. Feltűnt, hogy sehol sincs portugál gép, pedig én azzal mennék. Miután visszamentünk a teraszról, kiírták, hogy másfél óra késéssel indul. Remek.
Bementem a terminálba és nekiálltam várni. Pasziánsz, film, sétálás. 40 perc után elkezdtek morgolódni az utasok. Többen szinte veszekedtek és kiabáltak, hogy mi is ez. Nem fogták fel, hogy ha idegeskednek, attól csak hosszabb lesz a várakozás.
100 perc késéssel indultunk. Lisszabonig majdnem négy óra volt az út. Végig tiszta volt az ég. Láttam a házunkat is fentről, akkor már 5000 méteren voltunk. A Duna egészen a déli határig látszott. Végig több száz kilométer volt a látótávolság. Az ebédet Horvátországnál hozták ki. Barna rizs, csirkemell szósszal. Egy eléggé alulméretezett zsemle, vaj, sajt. Adtak egy kis salátát is. Desszertnek csokis sütemény volt. A sajt magyar, a többi portugál. Olaszországig ettünk, Franciaország fölött szedték össze a tányérokat.
Olaszország végig tele van hegyekkel. Délután mentünk, így a nap oldalról sütött, a hegyek hosszú árnyékot vetettek. Igazi 3D-s térkép. A francia riviéra nagyon jól nézett ki. Tele apró öblökkel, a parthoz közel mindenhol védelmet adó homoksáv. Rengeteg kis hajó volt, nem mentek messze, végig a parthoz közel maradtak. Úgy tűnik, a hajósok legtöbbje csak kocamatróz, annyira kell neki a hajója, hogy kicsit eltávolodjon az emberektől.
Spanyolország fölött rengeteg kört láttam. 800-1000 méter átmérőjű körök, talán ez lehet a kertek szokásos formája. A körökben különböző színű növényeket termeltek.
Lisszabon jól nézett ki fentről, nagy város, rengeteg épülettel.
A reptéren másfél órát kellett várni, nem volt túl izgalmas.
A Dakar felé induló gép egy órát késett. Bementem a váróterembe és közölték, hogy a repülő még sehol. Busszal vittek ki a géphez. Az utastér tele volt, rajtam kívül egy fehér volt. Hamar eltávolodtunk a szárazföldtől, végig az óceán fölött repült. Teljesen sötét volt, ritkán lakott terület lehet ez, vagy egyszerűen éjszaka nincs áram, közvilágítás. A Szahara fölött láttam egy vihart, érdekes volt. Fölöttünk a csillagok, lent pedig minden felhővel borítva. Az éjszaka sötétjében messziről látszottak a hatalmas villámok. A vacsora majdnem ugyanaz volt, mint az ebéd, csak desszertként fagyit adtak. Elhoztam a takarót a repülőről, azt hittem, hogy hideg lesz éjszaka.
De nem volt hideg éjszaka. A leszállás után az utasok megtapsolták a kapitányt. Mikor kiszálltam a gépből, hajnali 2 óra volt, a hőmérséklet 30 fok fölött, a páratartalom pedig közel lehetett a 100%-hoz. Szerencsére az épület valamennyire légkondicionált volt. Az útlevél kezelése előtt ki kellett tölteni egy papírt, amin leírtam, hogy ki vagyok, honnan jöttem, meddig maradok, mit csinálok itt. Alig negyven perc sorbaállás után kerültem sorra. Az emberek fáradtak és büdösek voltak. A határőr nagyon meglepődött, mikor meglátta az útlevelemet. Elrohant vele és csak percek múlva szólt, hogy kövessem. Nem akarták megérteni, hogy nem bevándorló vagyok, csak néhány órára jöttem a tranzitba. Hiányolták a szenegáli vízumot. Mondtam nekik, hogy nem akarok kimenni, csak a reggeli repülőig maradnék. Közel két órába telt, mire felfogták a dolgot. A csomagomat is csak nehezen adták ki. Az útlevelemet reggel kaptam vissza. A tranzit egy kis szoba, néhány székkel a falak mellett. Voltak már bent ketten. Fél órával utánam befutott két kínai, nekik húsz óra múlva indult a gépük, addig ott kellett ülniük. Aludni nem volt szabad, aki elaludt, azt az őrjárat azonnal felébresztette. Három dollárért vettem egy ásványvizet.
Reggelig a kínaiakkal beszélgettem. Kínából jöttek, Olaszországba tartottak. Elsőre nem tudták, hol van Magyarország. Mikor mondtam, hogy Hungary, azt értette, hogy hungry, azaz éhes vagyok és hozta a táskáját. Csokit és süteményt eszegettünk reggelig. Kb egy órával később beugrott neki, hogy Hungary, mondta, hogy tudjám ám. Bécs a fővárosunk és Ausztriával együtt mi vagyunk Európa egyik legnagyobb és legerősebb országa. Felvilágosítottam, hogy alig 100 évvel van elmaradva. Mutattam nekik forintot, egy papír kétszázas volt nálam. Kedvesek voltak, legalább nem unatkoztam reggelig.

Újra a fedélzeten

Néhány napja nem jelentkeztem, ennek oka, hogy (nem) kicsit ismét túlvállaltam magam munkával. Egy fordításon dolgozom, ennek az árával együtt lesz meg a szükséges pénzösszeg. Több éve foglalkozom számítógépes játékok fordításával (www.gamehunter.hu), rengeteg játékot tettünk magyarrá a szabadidőnkben és néhány játékban ott a nevem a boltok polcain is. Most a Space Force 2 című sci-fi akciójáték fordításán dolgozunk Morpheu$ kollégával. Szoros határidő, emberes mennyiségű szöveg. Már látszik a vége, hamarosan befejezzük, de elég kemény napok állnak mögöttünk.

De a legfontosabb, hogy végre túlvagyok az összes vizsgán, készülhetek az utazásra. Még két nap. Jó lenne valamikor az összepakolásra is időt szorítani.

A gyógyszerek

Ahova megyek, ott azért némileg mások a körülmények és a lehetőségek, mint Európában. Érdemes rendesen felkészülni az esetleges egészségügyi problémákra.

Az EÜ csomag tartalma:

Láz- és fájdalomcsillapító
Görcsoldó
Hasmenés tüneti szereiOrvosi szén
Székletfogó
Sópótló
Hashajtó
Hányáscsillapító
Orrcsepp
Savlekötő
Allergia elleni krém
Sebfertőtlenítő oldat
Rovarriasztó
Vízfertőtlenítő: Neomagnol

Az EÜ doboz tartalma:

Betadine (sebfertőtlenítő)
Fertőtlenítő tapasz
Sebtapasz (vízálló)
Csipesz
Mullpólya

Hasznos apróságok:

Hőmérő
Kis tükör
Füldugó
Tisztító kendő
Bicska
Felfújható nyakpárna
Óvszer

A malária (váltóláz) ellen érdemes külön is felkészülni. Az anopheles szúnyogok vérszívás közben viszik át az egysejtű plazmódiumokat az egyik emberről a másikra. A plazmódium az emberben és a szúnyogban is szaporodik, a szaporodási fázis megszakításával megelőzhető, vagy gyógyítható a betegség. Védőoltás nincs ellene.
A betegség nagyon durva, inkább nem részletezem a tüneteit.
A megelőzése gyógyszeresen és szúnyogcsípás elkerülésével lehetséges.
A maláriát terjesztő szúnyog különösen napnyugtától napkeltéig csíp, ekkor kell fokozottan óvni magunkat. Jól szellőző, hosszú ujjú felsőrész és a bokákat is fedő ruházat szükséges.A szabadon lévő testrészeket rovarirtóval kell védeni.
Éjszaka, a pihenőhelyet rovarriasztóval impregnált hálóval kell védeni.
(Forrás: Országos Epidemilógiai Központ - www.oek.hu)
A betegség ellen a Lariam nevű gyógyszert ajánlották. Egy dobozban 8 szem van, az indulás előtt egy héttel kell elkezdeni és a hazaérkezés után még négy hétig kell folytatni a szedését. Heti egy szemet kell bevenni, mindig ugyanakkor. Egy doboz gyószer ára kb 6000 forint. A 16 hét szedéshez így két dobozzal vettem. Étkezés után, bő folyadékkal érdemes bevenni, keserű és csípős a tabletta.
A hatóanyag a májban bomlik le, nagyon erős gyógyszer. A 16 heti szedés még nagyjából belefér, de hosszabb ídőn keresztül már nem javallott, maradandó károsodásokat okozhat.
Ma vettem be az első szemet, a másodikat majd Lisszabonban szedem be.
Minden gyógyszert megvettem, a Lariammal együtt kicsivel több, mint 30000 forintba kerülnek.

A repülőjegy

Önkéntesnek lenni általában nem olcsó, ez tény. A repülőjegyet, biztosítást, oltásokat, költőpénzt (és még rengeteg apróságot) nekem kell állni. Aki közeli és/vagy népszerű helyre megy, az olcsóbban megússza az utazás költségeit. Japán, New York olcsóbban elérhető, mint Gambia.
Az első kereséseknél elég szörnyű összegek jelennek meg, az ár elmegy 300 ezerig is.
Ilyen-olyan utakat kijárva, majd némi hozzáértői segítséget igénybe véve (Köszi, Edina!) sikerült 197000 forintból összehozni a jegyet illetékkel együtt. 5%-ért kötöttem hozzá jegybiztosítást, így kb 207000-be került az egész.
Íme a jegy részletei:

1.1LUKACS/ZOLTANMR

1. TP 537 V 23JUN BUDLIS HK1 1500 1750

2. TP 209 V 23JUN LISDKR HK1 2205 #0105

3. V7 300 Y 24JUN DKRBJL HK1 0800 0840

4. V7 301 Y 10SEP BJLDKR HK1 1910 1950

5. TP 210 V 11SEP DKRLIS HK1 0205 0650

6. TP 526 V 11SEP LISBUD HK1 0930 1400

Az út elég hosszú lesz. Először Lisszabonban ülök 4 órát, majd Dakarban éjszaka 6 és fél órát.

Az oltások

Végre megkaptam az oltásokat. Célszerű a kiutazás előtt egy hónappal felkeresni az Oltóközpontot és beadatni a szükséges oltásokat. 2 hét múlva utazom, de még belefér, ezek 8-14 napon belül hatnak.
Az Oltóközpont a kék metró Nagyvárad tér megállójánál van, onnan nyílik a Gyáli út. Epidemiológiai, népegészségügyi mindenféle komplexum, a portánál jobbra, majd az épület után jobbra és ott is van. Sorszám húzása után ki kell tölteni egy dokumentumot, ebben rákérdeznek az utazással kapcsolatos adatokra. Hely, szállás, kiutazás célja, utolsó orvosi vizsgálat, allergiák, betegségek, gyógyszerek. 9-12-ig van rendelés, érdemes korán odamenni. Nyitás előtt néhány perccel érkeztem, de már 11-en várakoztak előttem. Némi sorbaülés után behívtak, kaptam tanácsokat az oltásokról, a lehetséges mellékhatásokról.
A sárgaláz elleni oltás kötelező, a határon elkér(het)ik az igazolását. Érdemes beadatni még néhányat, én tífusz, hepatitisz A és agyhártyagyulladás ellen kaptam bökést. Korábbról van tetanusz és hepatitisz B védettségem, ezek is szükségesek. 25500 forintot fizettem az egészért, 4-5000 Ft egy vakcina, 900 Ft a beadás oltásonként és 4000 Ft a tanácsadás. Utóbbi 2 percig tart, jól jövedelmező szolgáltatás.
Megrendeltem a Lariamot, a kiutazás előtt egy héttel kell kezdeni a szedését és a hazatérés után még négy hétig kell bevenni heti egy tablettát. Finom, könnyű gyógyszer lehet, azt mondták, hogy nagyon erős, nagyon terheli a májat, 80-90 még belefér, de afölött már túl sok. Ebből heti egyet kell bevenni, 8 tabletta van egy dobozban, a doboz kb 6000 Ft-ba kerül. Csinos mellékhatásai lehetnek, ezekről tudni kell, fel kell készülni, de fölösleges rágódni rajtuk, attól nem lesz könnyebb.

Az Oltóközpont

Egy távoli országba utazva érdemes felkészülni a kinti veszélyekre. Gambiában a sárgaláz elleni oltás kötelező, leghamarabb 10 nappal az utazás előtt be kell adatni.

A sárgaláz mellett még 6-8 másik betegség ellen is jó, ha van védettség, tehát irány az Oltóközpont.
Már múlt héten el akartam menni, de mivel hirtelen kaptam egy jó ajánlatot a repülőjegyre, először azt kellett megvenni (erről majd egy másik bejegyzésben), az oltásokhoz pedig még gyűjteni kellett.
Kb 20 ezer forinttal kell készülni, 4000 Ft a vizsgálat és a regisztráció.
Reggel megnéztem az OEK honlapját (www.oek.hu), felhívtam az elérhetőségnél található telefonszámot, majd bementem. 12:17-kor értem oda, reméltem, hogy még nyitva lesz. Hát nem, 9:00-12:00-ig tart a rendelési idő. A főoldalon erről nem írtak, arra meg nem gondoltam, hogy turkáljak az aloldalakon, úgy gondoltam, hogy normális nyitva tartási idővel dolgoznak.
Pénteken nincs rendelés, így legközelebb 4 nap múlva, hétfőn mehetek be hozzájuk. Reggel kilencre ott leszek, az a biztos.